A legelfogadottabb becslés szerint nyolcezer köbméter arany van a világon – a talaj felett -, azaz elférne az összes egy 20 méteres élhosszúságú kockában. Ennek tömege – a nagy fajsúly okán – 171 ezer 300 tonna. Más becslések viszont 2,5 millió tonnára teszik a világ aranyát, azaz sokszorosan többre.

A jókora eltérés oka részben az, hogy az emberiség igen régóta, több mint 6 ezer éve bányászik aranyat. Az első aranypénzeket időszámításunk előtt 550 körül verték, Krőzus király volt az úttörő. 1492-ig – Amerika felfedezéséig – csaknem 13 ezer tonnát termelhetett ki az emberiség – a londoni székhelyű GFMS fémipari tanácsadó cég becslése szerint.
Akadnak azonban, akik szerint sokszorosan túlbecsült az adat, mert a primitív bányásztechnika legfeljebb 300 tonnányi arany kiaknázását tette lehetővé. Ugyanakkor a jelenlegi mennyiséget 155 ezer tonnásnak saccolják, azaz az elfogadott adatnál nem sokkal kevesebbnek.
A másik véglet szószólói – akik legalább 2,5 millió tonnásra teszik az eddig kitermelt arany mennyiségét – azzal érvelnek, hogy ha a csaknem három és félezer évvel ezelőtt élt Tutanhamon fáraó koporsójába másfél tonna aranyat “öltek”, akkor mennyi lehetett a többi, kifosztottan talált egyiptomi királysírban.
Hogy  melyik becslés a helyes? A BBC magazinrovatában megjelent cikk szerint nem tudni, mindegyik becslések becslésének becslésén alapul.
Amerikai geológiai becslések szerint még bő 50 ezer tonna kitermelhető aranyat rejt a föld. Ha az eddig felszínre hozott nemesfém mennyiségének uralkodó becslését nézzük, akkor az emberiség már bőven kitermelte “aranya javát”, több mint a háromnegyedét kibányászta.
Mindennek tetejébe az aranyat egészen mostanáig újrahasznosították, egy legújabbkori aranyórában előfordulhat, hogy az ókori Róma idején bányászott arany van. A recirkuláció azonban kezd megszakadni, mivel egyes ipari technológiákhoz kell arany, ám olyan kis mennyiségben, hogy azt nem érdemes visszanyerni. Brit geológusok becslése szerint a világ jelenlegi aranykitermelésének a 12 százalékát emészti el így az ipar.

Tagged with →  
Share →